Erdély óta nem jártunk sehol, mármint országjárási céllal.

Most szombaton azonban újra elindulunk, ismét észak felé. Utoljára Drégelypalánkon jártunk, most a szinte szomszédos Nógrádba megyünk, ahol hazánk egyik legrégebbi kővárát látogatjuk meg.

A vár alapjai már a népvándorlás korában álltak, szláv és bolgár törzsek erősítették meg kővárrá. Anonymus leírásai alapján Árpád vezér küldte ide seregeit, hogy győzzék meg a vár lakóit világnézetük elavultságáról. Ez elég jól sikerült, ellenállás nélkül adták át a várat a védők.

Az első okleveles adatok 1108-ból származnak a várról.
A tatárjárástól a XV. századik nem sokat tudunk róla, Zsigmond király halála után a huszita támadások elleni védekezésül erősítették meg a falait. A XV. század végén igen sokat költöttek rá, 30 láb mélységű - és ugyanilyen szélességű - várárokkal vették körül, új épületekkel bővítették és a belső vár öregtornyát építették meg. Akkoriban az öregtornyot gondolom nem hívták öregnek mondjuk. Az építkezés Báthori Miklós püsköp nevéhez kötődik, aki egy olasz származású mesterrel építtette meg a szükségesnek vélt részeket. Báthorit örökítették meg az öregtoronyban egy vörös márvány táblával, amelyen az 1483-as évszám és címeres, farkasfog címerdíszes reneszánsz díszítés volt. Ezt a táblát a feltáráskor megtalálták.

1527-ben Szapolyai Jánostól foglalta el Ferdinánd. A török közeledtének hírére Miskey István várkapitány elhúzott mint a vadlibák. Félelmük miatt a törökök harc nélkül szállhatták meg a várat, hogy aztán a 30 kilométerre sem lévő Drégely váránál végre találkozzanak bátor magyarokkal is. De erről már beszéltem egy pár hete (hónapja).
Ha minden várat úgy védtek volna, mint Drégelynél, akkor a törökök sem szalagáltak volna ilyen vidáman errefelé. De hősök bizony nem minden bokorban teremnek.

Innen még kalandosabb volt a vár története. 50 évnyi megszállás után kiűzték a törököt belőle, ekkor 300 magyar és 300 német katona őrizte. Így újra végvárrá vált. A törökök megtámadták, sikertelenül. Akkor jött Bocskai István erdélyi fejedelem, és a törökök segítségével elfoglalta a várat 1605-ben. A bécsi béke után 1606-ban azonban a király kezébe került. 1919-ben Bethlen foglalta el, hogy utána 1622-ben a nikolsburgi béke ismét a királynak adja. 1626-ban újra megtámadta Murtteza budai pasa, de lepattant róla Eszterházy Pál kapitány hathatós közreműködésével.
És még nincs vége.
A várat megerősítették és 150 lovas és 200 gyalogos őrizetére bízták, hogy utána harc nélkül átadjá az Apaffy Mihály erdélyi fejedelemmel szövetekzett török csapatoknak 1663-ban. Nem egyszerű a történelem.
22 évig a törökök táboroztak, majd a legsikeresebben egy villámcsapás űzte el őket. Felrobbant a lőporraktár és a vár nagy részét elpusztította. A törökök a maradékot felgyújtották és leléptek. A vár parancsnoka Csonka bég keresztény lett és uradalmat kapott I. Lipóttól.

A kurucok foglalták el a XVIII. század elején, de nem tudták megerősíteni úgy, hogy komoly védőerőt képviseljen, ezért lerombolták és hagyták. Jöttek a császáriak, azok a maradékot még elgyalulták.

Segítségemre volt és a képeket eredetileg tartalmazta: www.varak.hu