Országjáró

Itt sem tegnap voltunk, de voltunk.

Magyarország hajdani határain is túl, egy szikla tetején helyezkedik el a riegersburgi vár. A várat a sziklába vájták, arra építették. Pontosabban egy vulkáni kúpra. Stájermark tartományban.
Korábban (XIII. sz.) még két vár volt, ezt építették össze eggyé a későbbi tulajdonosasszony kívánságára.

A vár és a környék lakói 3 dologtól féltek igazán:

- a természeti csapásoktól

- a boszorkányoktól (a természeti csapásokat általában rájuk kenték)

- a magyaroktól

Az első elpusztította a termést, a második az gonosz volt, és előidézte az elsőt. A magyarok pedig néha odamentek hozzájuk, és bántalmazták őket.

Ennek emlékére most egy kb 12 teremből álló múzeum kapott helyet a vár nagy részében. A múzeum szinte teljes egészében a középkori boszorkányperekre emlékeztet, némi kitekintéssel a katonáskodásra is.

A korabeli emberek végtelen sötét ostobasága köszönt vissza a múzeum termeiből. Egy fantasztikus ábra a legkomolyabb bizonyíték erre, amelyen azt ábrázolták, hogy a boszorkányok merre repültek és honnan hozták a felhőket, hogy jégesőt varázsoljanak.

Volt néhány kinzóeszköz is. A szilvásváradi börtönmúzeum 40 négyzetméterén többet és durvábbat láttam, mint itt.

És láthattuk a szépséges nyári étkezőt, ami akkora volt mint egy focipálya, gyönyörű díszítésekkel, és igazán kevéssé kellemetlen kilátással.

A várba egy siklóval is fel lehet jutni (mi ezt választottuk). Igazán félelmetes. Egy nagyon instabilnak tűnő szerkezet egy darab sinen fut felfelé. Kezelője nincs, úgy működik, akár egy lift. 

Sajnos fényképezőgépet nem vittünk, ezért csak egy lopott képet illesztek be alulra.

Először Riegersdorfba mentünk nagy lelkesen, de ott nem találtuk meg a várat, aztán kiderült, hogy kb 50 km-t tévedtünk. Pedig hogy kerestük a hegyet ott is.

Visszafelé vettünk egy karton Almdudlert, vájszvurstot, papucsot, gumicukrot.

Szentgotthárdon aludtunk, ott egy nagyon kellemes kis fürdő is van. Nagyon igényes, öt óra után féláron lehet bemenni, kb 30 ember volt bent, ezért végre csakazenyém lehetett egy teljes medence. Méghozzá a kinti.

Szentgotthárdon amúgy már 1183-ban apátság működött. A ciszterciek 1184-ben építették központjukat, erről tanúskodnak a még ma is látható maradványok, a monostor és a hajdani templom alapfalai.
Azóta épült még két templom is, a cisztercieket fegyverrel elkergették a XVI. században. A második templom lett ezután a fő templom, de később gabonatárolóvá alakították, mostanában pedig a város színháza.
A legnagyobb templomot, a Nagyboldogasszony templomot a XVIII. század közepén kezdték építeni, azóta is áll. Nemrégiben újították fel, mert hatalmas repedések kezdtek megjelenni a falain.

Erre jártunk egy hónapja. Hamarosan újra Erdélybe látogatunk, hogy részt vegyünk a csíksomlyói búcsún.

Itt lent pedig Riegersburgról egy kép.