Hogy új bejegyzést sikerült elhelyeznem a blogon. Ennek a legfontosabb oka az, hogy lusta voltam.
Azóta jártunk Szegeden és méginkább Óföldeákon, valamint ellátogattunk Szentgotthárdra és átruccantunk Stájerországba, ahol megnéztük Regensburg várát.
De először is néhány kép a március 15-i eseményekről. Csak kettőt teszek be, amiket külön kaptam. A többit ITT lehet megtekinteni. Felül a gyerekek élvezik a lovasszánt, alul pedig az egyik hős katonát látjuk. Ő Gergő kollégám középső gyermeke, nagyon élvezte a huszár öltözéket, lovon érkezett az ünnepség helyszínére (jó, kis segítséggel, de nagy lovon), és a csúcs az volt, amikor egy katonadalt énekelt el az ünnepségre összegyűlteknek. Ráadásul egyedül. Nagyon aranyos volt!
Sajnos nem számítottunk az esőre és a hideg szélre, ezért kora délután eljöttünk, mielőtt még megfagytunk volna.
Külön megemlíteném a falu lelkipásztorát, aki egészen fantasztikusan összetartotta a közösséget, mindenhol ott volt. Ha kellett akkor a rúgkapáló lovakat fogta meg, ha kellett a gyerekeket (és a felnőtteket) irányította, mindenkihez volt egy-két szava, és kiváló beszédet mondott a templomban és az ünnepségen is. Délutánra már azon sem csodálkoztam volna, ha borrá változtatja a vizet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.